A család hatalom??[Derek Hale ]

lizzie;

Kissé megijesztett ahogyan nénikéim néztek rám. Sosem mutatták ki az érzelmeiket.

— Történtek dolgok, míg távol voltatok. — mondta Freya mire a testem megfeszült. Alig voltunk el egy délutánt, mi a fene történhetett?

— Mégis miféle dolgok, nővérem? — kérdezte Elijah majd tett egy lépést előre.

— Nem biztos, hogy biztonságos Beacon Hills a továbbiakban. — mondta Freya.

— Hogy érted azt, hogy nem biztonságos? Megint költözni akarsz? Na ne szórakozzatok velem! — kiabáltam majd beviharoztam a házba. Hát ezt nem hiszem el.

Alig 2 hónapja jöttünk ide, és máris mennünk kell. Na meg még mit nem. Pont a nappaliba tettem volna be a lábam, mikor megláttam két személyt a kanapén ülni, mire a lábam a földbe gyökerezett.

Nem bírtam megmozdulni sem. Ahogy észrevettek mind a ketten felpattantak, majd aggódva néztek rám.

— Liz, jól vagy? — kérdezte anyám majd megindult felém, mire én hátráltam. Azonnal megállt és lehajtotta a fejét.

— Mi az Istent kerestek itt? — kérdeztem érzelemmentes hangon.

— Tudomásunkra jutott, hogy Beacon Hills nem biztonságos számodra, ezért haza megyünk! — mondta apám majd hallottam, hogy a kertben tartózkodó személyek is bejöttek a szobába.

— Haza? — kérdeztem de a hangom megremegett. Ő csak bólintott, mire a könnyeim megállíthatatlanul fojni kezdtek az arcomon. — Haza? Tényleg? Tudod hány otthonom volt tizenhét év alatt? New York, San Francisco, Texas most Beacon Hills és még sorolhatnám! Szóval kérlek mond el nekem, hogy mit jelent az a bizonyos "haza"! — kiabáltam zokogva mire anyám csak lesütött szemekkel állt előttem.

— Haza jössz ha tetszik ha nem! — mondta apám majd elindult kifele, de én nem bírtam már visszatartani azt, amit évek óta eltemettem magamban.

— Nem megyek veled sehova! — sziszegtem majd elindultam utána, de Elijah visszafogott.

— Haza jössz, ahol a családod van! Ahol szeretnek és ahol megvédhetünk! — mondta apám majd elém lépett.

— Ahol szeretnek? Ahol a családom van? Egész életemben a családomra vágytam, akik azért löktek el maguk mellől, mert nem tudtak megvédeni. De most "haza" akarsz vinni? Ironikus nem? Meg a szereteted... Hát egyre jobb. Életemben sosem volt apám, sem anyám. Nekem mindig csak Freya és Keelin néni volt. Nem te és nem is Hayley. — mondtam, de a végére már szinte toporzékoltam.

— Ne merészelj így beszélni! — mondta apám majd vészjóslóan közel állt meg, de engem nem hatott meg.

— Utállak! Utállak téged és utálom őt is! — mutattam anyámra, mire a szíve kihagyott egy ütemet. Ez volt a pont ahol ő elbőgte magát, mire Elijah ment oda hozzá megnyugtatni.

— Ne merj ilyet mondani! Mindent a te érdekedben és a te biztonságodért tettünk! Szerinted olyan könnyű volt megválnom azon a napon a lányaimtól? — kérdezte mérgesen, de láttam a könnyeket a szemében.

— Lányaidtól? — kérdeztem hüppögve, mire bólintott. — Érdekes! Az egyiket visszakaptad. Az egyiket te nevelted. Az egyik tudott támaszkodni a családjára... De a másik? — kérdeztem, és láttam hogy szólásra nyitja a száját, de nem tudott mit mondani. — Pontosan! — suttogtam magam elé, majd kikerülve őt elkezdtem az erdő felé futni.